Péter, Pál napja – június 29.

Péter és Pál (tudjuk) nyárban

Összeférnek a naptárban.”

Arany János

Ez a nap számomra moholi nyarakat idézi, amikor a nagyszüleim aggódva nézték az eget, nehogy jégeső legyen „Péterpál” napja előtt, mert az elviszi a búzát.

Ötven év után is bennem van ez az áhítatos várakozás, amely nemcsak a két jeles névnaphoz kapcsolódik, hanem a paraszti élet egyik legfontosabb eseményéhez: az aratás megkezdéséhez, ekkor ugyanis megszakad a búza töve, beérik a kalász.

Bármerre járok, mindig valami mély tiszteletet érzek a búzaföldek iránt. Az élet tisztelete ez: a termőföldé és a mindennapi kenyéré, a dolgozó emberé.

 

Péter apostol Jézus tizenkét tanítványa közül legjelentősebb, valószínűleg ő volt Róma első püspöke. A hagyomány szerint Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait.

Péter a pápák, a halászok és Róma védőszentje. Péter – mint tudjuk – halászember volt, így az emlékére halvacsorákat rendeztek, és ezeken az összejöveteleken avatták a tanoncokat és a mestereiket.

Pál apostol (Szent Pál) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen.

Mindkettőjük képe szerepel a szent koronán.

Péter és Pál napjához kapcsolódó hiedelmek, szokások:

 

     – az aratók imádsággal kezdték a napot

 

     – a z aratást akkor is megkezdték, ha az időjárás nem kedvezett, mert az ezen a napon lekaszált kalásznak gyógyító erőt tulajdonítottak.

 

    – egyike a naphoz kapcsolódó hiedelmeknek, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót Péter, Pál napján, az még abban az évben megházasodik.

 

Nagy napja volt ez eleinknek, őrizzük meg a tiszteletét!