Digitális oktatás a stuttgarti tagiskolában – avagy egy új korszak küszöbén túl

A magyar iskolába „járás” az állami oktatáshoz hasonlóan fontos és jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban. Hogy sikerül-e javunkra fordítani ezt, az minden szereplőn egyformán múlik.
Azt semmiképpen nem állíthatjuk, hogy újkeletű módszernek számít az e-learning. Közel 30 éve jelen van a köztudatban, a felsőoktatáson és a szakirányú képzésen, hobbi tanfolyamokon túl elő-előkerül az alap- és középfokú állami oktatásban is. Eddig az oktatón múlt, hogy milyen mértékben alkalmazza ezeket a módszereket – a hagyományos tantermi-tankönyves eljárásokkal szemben, avagy mellett. Ami azonban új – s az ismert helyzet okán leginkább kényszerűségként jelenik meg manapság: a hibrid tanulás. (A különbség csupán a tanulás időbeli keretezése és a „szerződéses” forma.) Az átállás oka és tempója sajnos okozott némi zavart és ellenállást, de iskolahálózatunk számos tagintézménye és csoportja jó példával jár elöl ezen a téren.

Vagyunk páran, akik kisebb-nagyobb szakmai önfejlesztés lehetőségét láttuk a változásban. Tavasszal óriási mozgolódással járt az újraszerveződés Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola pedagógusai közt is: a szervezett és spontán ötletbörzékhez hasonlítható megbeszélések egymásutánjában mindenki új metódusok sorával vértezte fel magát. Persze ettől még nem ment mindenhol zökkenőmentesen az első alkalom (sőt, akár az azt követő sok másik sem), de ennyi idő elteltével látható, hogy az alábbi alapvetéseken múlik a siker: 

 

Nulladik feltételként természetesen ott áll az eszközök megléte… enélkül természetesen nem működik az e-learning semmilyen formában. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk viszont, hogy legtöbb tanulónk és családjuk rendelkezésére állnak ennek megfelelő készülékek. (Nekünk, pedagógusoknak ugyanúgy fennáll ez a kitétel, habár a legtöbb ilyen eszköz már a tanítás adminisztrálása miatt is megjelenik a háztartásunkban.)

Laptop, tablet, telefon, projektorral eszközölt, falra vetített prezentációk… az én csoportomban nem ritkán mindezeket egyszerre használtuk. Eredmény: izgalmas és látványos órák, az osztott és fókuszált figyelem közti váltásokra való nevelés, rugalmasság és tolerancia.

Elsőként kiemelném, hogy – ahogy mindig – a diákok igényeinek kielégítését tűztük ki célul. Mint minden korábbi foglalkozásunkat, úgy az online tartott órákat is a kíváncsiság, a tudásvágy, s a haza iránti elköteleződés köré fogalmaztuk. Egy másik igény – és valljuk meg, nem csak a gyermekeké – a játék iránti szeretet. Modern kifejezést társítanék még a tervezési folyamathoz: a e-gamifikációt, vagyis legmodernebb, legizgalmasabb online felületeket kerestük arra a célra, hogy motiváljuk és játékossá tegyük a tananyag elsajátításának folyamatát minden fázisban (előkészítésnek, új tananyag feldolgozásához, gyakorlásnak, összefoglalásnak).
Csak néhányat említek, amit én magam használtam: online prezentációk szerkesztésére alkalmas platformok, mini-alkalmazások (puzzle, párkereső, szókirakó stb.) és szellemes vetélkedő-stílusú játékok készítésére való szerkesztők, valamint QR-kód-alkotó weboldalak és természetesen a videotelefonálásra való szoftverekkel óráról órára készültem, de időről időre „elcsábultam” és szemezgettem az új trendek között, amit szűkebb és tágabb értelemben vett kollégáim javasoltak szerte a világ minden tájáról. Nem hiába… mint ahogy sok esetben a gyerekeket is, engem is vezérelt az új és érdekes módszerek kipróbálása. A gyerekek pedig még nagyobb érdeklődéssel fordultak a módszer, s egyúttal a tananyag felé is.

Második és legalább ennyire fontos tényező számomra a támogató közeg. A konzuli iskola pedagógusai és vezetősége eddig is remekelt a csapatmunkákat illetően, de amikor online tanításról van szó, akkor nem csak a kellemes és segítő kollegiális közegre van szüksége egy pedagógusnak. A szülők pozitív hozzáállását, bizalmát, megerősítéseit és előremutató javaslatait legalább fontosnak tartom.
Büszkén jelenthetem, hogy több konzuli iskolás kollégámmal egyetemben rendkívül jó tapasztalatokkal rendelkezem, hiszen az elmúlt és a folyó tanév munkájában is bizton számíthatok a szülőkre és mindenre kiterjedő figyelmükre/figyelmességükre.

Alapvetően azt mondhatom, gazdagodtam az elmúlt fél évben. A nehézségekből tanultam, a képességeim sokszor a gyerekekkel párhuzamosan fejlődtek. Hálás dolog ilyen pozícióban dolgozni, ahol én vagyok: a STUTTGARTI MAGYAR ISKOLÁban tantermi, de akár online környezetében is!

Meckelholt Orsi