Egy óvónéni vallomása
A nevem Dobos Sarolta, óvodapedagógus vagyok a radolfzelli magyar óvodában. Előtte 3 és fél évet dolgoztam óvónéniként Magyarországon és Erdélyben. Nagyon örültem, mikor tudomásomra jutott, hogy létezik egy konzuli magyar iskola, és éppen felvétel van Radolfzellben (ez a hely viszonylag jól megközelíthető számomra),és mivel szombatonként van a tanítás, így az 1 éves kislányomra az apukája tud vigyázni, míg én dolgozom. Februárban kezdtem dolgozni az óvodában,ahol kollégáim és a szülők segítségével már otthonosan mozgok. Nagyon jó olyan visszajelzéseket hallani, hogy a gyerekek örömmel jönnek a magyar foglalkozásokra, várják a szombatokat, amikor jöhetnek a magyar óvodába, iskolába.
Már az óvodában magyar gyerekek között is szocializálódnak, nemcsak német ajkúak között , és magyar kis barátokra lelnek a gyerekek.
Ebben a tanévben „körbejárjuk Magyarországot”, minden alkalommal egy magyarországi város a fő téma, és ebből próbálunk mindig valami érdekességet mutatni a gyerekeknek, hol egy híres vár az adott városból, hol pedig a busójárás, locsolkodási szokások, mindezeket játékosan, kreatívan megközelítve. Így egy kis ízelítőt kapnak Magyarországból, és jobban megismerik az anyaországot, népi hagyományaival, szokásaival együtt.
A tevékenységeink fő részét képezik a mesék, játékok, és dalok. Úgy gondolom, hogy a gyerekek egy kis „csomaggal ” gazdagodnak óvodákban, ami javukra szolgál, erősíti magyarságtudatukat, és nyelvi készségeiket fejleszti, mindenképp gazdagodnak ezáltal.