NAGYKÁROLYBAN

 

 

 

Mint minden nyáron,az idén is Magyarországon töltöttük a vakációt, Bicskén.De az idén meglátogattuk rokonainkat is Nagykárolyban.

 

Nagykároly egy kisváros a Partiumban, közel a magyar-román országhatárhoz.A városközpontban van a Károlyi kastély, parkjában a vár egykori urának, Károlyi Sándornak a szobra látható.

 

Károlyi Sándor fontos szerepet játszott a Rákóczi- féle szabadságharcban: a Szatmári Békét itt írták alá 1711.április 29.-én, másnap a kuruc hadak végleg letették a fegyvert a majtényi síkon. Ezután telepítette be Károlyi Sándor Württembergből a szatmári svábokat.

 

Útközben láttuk is az „ulmi skatulya“ egy kicsinyített mását az egyik határmenti településen.

 

Nem messze a parktól található a volt Aranyszarvas fogadó, ahol Petőfi Sándor is megszállt. A hely híres volt megyebáljairól, egy ilyenen ismerkedett meg Petőfi Szendrey Júliával 1846.szeptember 8.-án. Petőfi itt és ekkor több verset is írt: “Nagykárolyban“, “Júliához“, “Nem csoda, ha újra élek“, “Ti akácfák a kertben“. Petőfi Sándorról sokat tanultunk a Baden-Württemberg-i Konzuli Magyar Iskolában, hiszen 1848. március 15, a márciusi ifjak, a „Nemzeti dal“ a tananyag része.

 

Több híres ember is Nagykárolyban született:

 

Nagykárolyban született Jászi Oszkár társadalomtudós, politikus; Kaffka Margit, akit Ady „nagyon nagy íróasszony“- nak nevezett; Károli Gáspár, aki a Bibliát fordította magyar nyelvre, akinek eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de Nagykárolyról Carolinak, avagy Caroliusnak nevezte magát. Fülöp Béla (1939-2013), Zoli Nagyapa barátja így ír Károliról, „Károli Gáspár magyarra álmodja a Bibliát“ c. versében:

 

„Károli német földről hazagondol,

Hol tanul, onnan messze van.

Gyerekként mezítláb futkosott a porban,

Most töpreng inkább, teherrel, gonddal.

Károli álmodja a magyar Bibliát!“

 

A városban több szobrot is láttam: Petőfi, Kaffka Margit, Károli Gáspár, Ady Endre Marchis Otiliával.

De ki is ez a kalapos hölgy Ady társaságában? Marchis Otilia, Bölöni Györgyné,(Bölöni György Ady életrajzírója: „Az igazi Ady“ c. könyv írója) – avagy Itóka, ahogyan Ady nevezte el – Ady Endre barátja és bizalmasa, Párizsban ismerkedtek meg. Itóka  naplójegyzeteiben olvashatunk arról, hogy Ady hogyan élt és alkotott. Naplójegyzetei a Bécsi Magyar Újságban jelentek meg „Ady Párizsban“ címmel. Itóka így ír Adyról:

“Belebabrál a búzavirág közé, és megrázza nagy Beethoven-fejét:

– Az érmindszentiek szebbek – mondja jóleső dicsekvéssel -, ha „ides“ pohárba tette, melegebben kéklettek.

Egy kicsit elborul, egy kicsit ellágyul. Hazaszállanak édesanyjához a gondolatai. A drága „ides“-hez. Így emlegeti.“

Ellátogattunk Érmindszentre, azaz  Adyfalvára is (1957 óta). Megnéztem a nádfedeles parasztházat, ahol Ady született és a kúriát, ahol az Ady család lakott. Mivel száraz és forró volt a nyár, az Ér folyó kiszáradt. Az Ér Ady több versében is megjelenik: “Álom egy méhesről“,“Az Értől az Óceánig“.

Továbbsétálva  Nagykárolyban, Ady iskolája kerül az utunkba, ahol az elemi osztályait  járta,az akkori piarista gimnáziumban. Az utca másik oldalán szintén iskola van, a volt vármegyeháza épülete: itt dolgozott jegyzőként Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője. De itt játszódik Ady „Fölszállott a páva“ c. verse is.

S ide kívánkozik az iskola hajdani magyartanárának, Fényi Istvánnak (1919-1994) a tollából ez a néhány sor: „Ady Nagykárolyban“

„Ha még a párás Somoserdő se volna,

belefúlnék a forgószél mocsokba,

 

lelki kaloda-hordás, vármegyeháza,amit

naponta nézek,hogy páva verdesi felette szárnyait,  (…)

 

Hát nékem már ebből elegem van,a Postarét csillagát nézegetem,   vagy beverem magam a kaplonyi lápba, átmentem lelkemet egy másik világba.“

Budapesten egy érdekes kiállítást is megnéztem: Új világ született címmel, az első világháborúról.Jászi Oszkár a szarajevói merénylet után így írt barátjának,Adynak: “Ha  valami csoda nem jön, a világtörténelem legnagyobb katasztrófája elött állunk.“

Itt olvastam arról, hogy Ady Endre és Kaffka Margit is a spanyolnátha, az akkor tomboló világjárvány áldozata lett Budapesten.

Visszakanyarodva Nagykárolyba:érdemes ide ellátogatni! Hiszen a Károlyi kastély és a dendrológiai park egész évben látogatható, illetve minden év novemberében, Ady születésnapján megrendezik az „Érmindszenti zarándoklat“-ot.

 

Czumbel Lea Kinga, Heidenheim

(Kiegészítés anyától, aki Nagykárolyban született )