Az én Magyarországom: Debrecen

 

Óh, Debrecen, ki büszkén hordod
A művész-pártoló nevet,
Engedd, hogy néhány, rövid sorban
Elzengjem én is érdemed!
Művész ugyan aligha volnék,
De jámbor költő csak vagyok,
Ennélfogva megrónál érte,
Ha érdemedről hallgatok!…


Ady Endre: Óh, Debrecen…

A családommal Debrecenben éltünk és onnan költöztünk ki Németországba, és ezért döntöttem úgy, hogy Debrecenről írok. Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése. Hajdú-Bihar vármegye és a Debrecen járás székhelye, megyei jogú város. A Tiszántúl legnagyobb városa. A kálvinista Róma néven vagy “cívisvárosként” emlegetik. Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Ezt bizton tudom állítani, mert nagyon szépen beépítették és a villamos is szépen behálózza az egész Debrecent.

   

Történelme során kétszer az országgyűlés színhelye volt 1848-49-ben, és 1944-ben. A honfoglalás óta állandóan magyarok lakták és így hazánk egyik legtősgyökeresebb magyar városa. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt. A török pusztítás nem jelentett csapást a városra, sőt gazdasága tovább nőtt. A város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.  1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye, ahol későbbi tudósok és költők tanultak, amit a Légy jó mindhalálig című regény is megörökített. A Kollégium    Nagykönyvtárában és Múzeumában értékes gyűjteményeket tekinthetünk meg, amik a világon egyedülállóak.

   

  1715-ben felépítették a mai Szent Anna székesegyházat. 1849-ben az ország fővárosa lett. Kossuth szavaival élve a magyar szabadság őrvárosává lett. A forradalmi kormány Pest-Budáról idemenekült. 1857-ben elérte a vasút, amely összekötötte a mai Budapesttel. Ùj iskolák, kórházak, gyárak, bankok épültek. A nagyerdőben fedett uszoda és az ország első stadionja felépült. A Hortobágyi Nemzeti Park túrista látványossággá vált. A város jelképe a Református Nagytemplom tornyából, gyönyörű a panoráma. Híres a Debreceni Egyetem, a Stadion, a Békás tó.  

   

A víztoronyból a kilátás valami gyönyörű. A Ködszínház látványa feledhetetlen élményt nyújt. Híres a Debreceni Virágkarnevál, ami több 100 embert vonz minden évben. Látványos virágkocsikat tekinthetünk meg. 

 

 

 

Itt született irodalmunk két csodátatos alakja: Csokonai vitéz Mihály Szabó Magda 

Itt éltek, és rajongtak a városért, amelynek szellemi ereje mindenkit megérint: Ady Endre, Arany János, Horthy Miklós, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád. 

 Én hihetetlenül büszke vagyok arra, hogy ebből a csodálatos városból jöttem, ahogy arra is, hogy ülhettem Kossuth Lajos helyén.

   

Kolacsek János stuttgarti felsős

 

 

 

 

Címkék: