Együtt erő vagyunk
|
Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján Stuttgartban június 1-jén, vasárnap délután a stuttgarti Bruder Klaus templom adott otthont annak a méltóságteljes és felemelő eseménynek, amelyen a helyi magyar közösség közösen emlékezett meg a Nemzeti Összetartozás Napjáról, valamint a trianoni békediktátum aláírásának 105. évfordulójáról.
Az ünnepi szentmisét Ft. Merlás Tibor atya celebrálta, aki szentbeszédében mély és elgondolkodtató kérdést tett fel: „Minek örvendjünk?” |
 |
A válasz irányt mutatott: örvendjünk annak, hogy még vagyunk, hogy megmaradtunk, és hogy újra és újra képesek vagyunk közösségként összegyűlni – hitben, reményben, szeretetben.
 |
A megemlékezés díszvendége és szónoka Dr. Tóth Terézia Erika konzul asszony volt, aki beszédében hangsúlyozta: „Trianon fájdalma nem lehet pusztán történelemóra, hanem élő felelősség, amely arra indít, hogy ne csak emlékezzünk, hanem építsünk is – közösséget, jövőt, reményt.”
|
|
Külön öröm és megtiszteltetés volt, hogy Vitéz Szegi Oszkár, a Történelmi Vitézi Rend Németország Önálló Csoportjának vezetője is beszédet mondott, majd felkértem Béres Józsefet, hogy hozza el nekünk Vass Albert: Elég volt! – Adjátok vissza a hegyeimet című művének szívbe markoló részleteiből készült válogatását. Béres József előadása mélyen megérintette a jelenlévőket. |
 |
A rendezvény kulturális és lelki mélységét a fellépők szolgálata tette teljessé:
A Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola és Óvoda stuttgarti és renningeni diákjai és pedagógusai különösen megható műsorral készültek, tanúságot téve arról, hogy a nemzet jövője a hitben, anyanyelvben és értékrendben nevelt gyermekekben rejlik. Iskolánk nem csupán oktatási intézmény, hanem közösség és megtartó erő – a jövő nemzedékének biztos záloga.
 |
A gyerekek előadásában elhangzott a Bojtorján: Összetartozunk című dal is, amelyet én zongorán kísértem, és együtt énekeltünk – hiszen ez a pillanat valóban az összetartozásról szólt.
Ezután két saját versemet hallgathatták meg a jelenlévők, amelyeket a diákok érzékenyen, mély átéléssel adtak elő:
VERS – Bandean Andrea: Összetartozunk
|
Határok rajzoltak szakadást, de lelkünk nem szakadhat. Egy nyelv, egy múlt, egy dobbanás – mi együtt álmodhatunk… (részlet) |
 |
Ezt követően Bohonyi Kristóf és Bandean Gombkötő Mária szavalata következett.
VERS – Bandean Andrea: Együtt erősebbek vagyunk
|
Együtt lépünk, kéz a kézben, álmainkért ég a láng. Bárhol élünk, bárhol járunk, összetart egy szép világ.
Egy a múltunk, egy a célunk, bennünk él a hű szívünk. Ha segítünk, ha figyelünk, erősebbé válunk mind. |
Mosoly, szó és jó barátság, amit adsz, azt kapod is. Összetartás, szeretet kell, és a jövőnk fényben izzik.
Bárhol élsz is, bárhogy hívnak, összeköt egy büszke dal. Iskolánkban, otthonunkban, együtt lenni: jó dolog! |
 |
|
A műsor nem csupán kulturális bemutató volt, hanem lelki tanúságtétel: a gyermekek által megfogalmazott üzenet – szeretet, összetartozás, hit és remény – a jelenlévők szívéig ért.
A megemlékezés végén Mindszenty József bíboros szobránál közösen helyeztünk el koszorúkat – fejet hajtva a hit, a hűség és a nemzet példaképe előtt. |
|
Az eseményt agapé zárta, melyet a T.V.R. Németország Önálló Csoport szervezett. Itt már nemcsak a múlt, hanem a jelen is megelevenedett: a találkozás öröme, a beszélgetés, a közös étkezés – mind-mind a keresztény szeretet gyakorlati megélése.
 |
Merlás Tibor atya kérdése így a nap végére választ kapott: „Minek örvendjünk?” – Örvendjünk annak, hogy együtt vagyunk, hitben élünk, és tudjuk: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.”
Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden résztvevőnek, szervezőnek, előadónak és támogatónak, hogy együtt valósítottuk meg ezt a felejthetetlen és lélekemelő megemlékezést.
 |
Bandean Andrea