Ahol a tanulás és az öröm találkozik

 – farsang az ulmi magyar iskolában

A Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola ulmi tagozatán ismét bebizonyosodott, hogy ahol közösség, lelkesedés és szeretet találkozik, ott csodák születnek.

Az iskola falai között hétvégente, amikor találkozunk, pezseg az élet, hiszen egy igazi csapatmunka áll minden pillanat mögött. A pedagógusok összhangban, egymást támogatva és kiegészítve dolgoznak azon, hogy a rendelkezésre álló rövid időben a tanulás ne csupán kötelesség, hanem élmény is legyen. A „száraz” tananyagot színessé, élővé és szerethetővé varázsolják. Mert ne feledjük: minden magyarul megélt ünnep igazi kincs Ulmban, a német iskola falain belül.

Itt a magyar szó, a magyar hagyomány és a közös élmény egyszerre ajándék és tanulás – soha nem a tananyag rovására, hanem annak gazdagítására.

A mai nap különösen emlékezetesre sikerült, vidám farsangi hangulatban zajlott.A farsangi örömök mellett egy fontos és megható pillanatra is sor került: kiosztottuk a félévi bizonyítványokat. A gyerekek izgatottan vették át az elismerést, amely mögött komoly munka áll. Szóbeli és írásbeli vizsgákon bizonyították tudásukat, kitartásukat és fejlődésüket.

Ezek a bizonyítványok nem csupán jegyeket jelentenek, hanem a befektetett energia, a szorgalom és a magyar nyelv iránti szeretet szép visszaigazolásai. Büszkék vagyunk rájuk, mert valóban megérdemelték ezt a sikert.

Igyekeztünk mindent megvalósítani: a négy tanítási órát túllépve felszabadultan táncoltunk együtt. A nagyok a kicsikkel, a kicsik a nagyokkal ropták a táncot, és ami talán a legszebb: anyukák és apukák is bekapcsolódtak a közös, magyar szóval kísért mulatságba. A jelmezek kavalkádja mesébe illő volt. Feltűnt egy igazi busó, mintha egy pillanatra Mohácsra csöppentünk volna, de érkezett Pumukli, spanyoltáncos, kalózok, harcosok, űrhajósok, bohócok, királykisasszonyok és hableányok is. A tanárok sem maradtak ki: jelmezt öltve mi is gyermekké váltunk egy kis időre, elfeledve a hétköznapok gondjait. Hiszen a gyermeki öröm az az erőforrás, amelyből a mindennapokban is töltekezhetünk.

A szülők szeretete az asztalokon is megmutatkozott: finomabbnál finomabb falatok csalogatták az ízlelőbimbókat. A nap egyik meglepetése Mónika néni csoportjának gyerekei voltak, akik egy spontán összeállított kalóztörténettel készültek, illetve farsangi verseket olvastak fel. Magyar nyelven írtak és adtak elő egy kis színdarabot – mi ez, ha nem igazi siker? Kreativitás, bátorság és közös alkotás egyetlen varázslatos pillanatban.

Ahogy Shakespeare írta: „Színház az egész világ és színész benne minden férfi és nő.” Ezen a napon mi mindannyian színpadra léptünk egy kicsit – jelmezben, mosollyal, nyitott szívvel.​

Ezennel hivatalosan is bejelenthetjük: az ulmi magyar iskola elűzte a telet. Egy igazi, szívet melengető nap volt, amely újra emlékeztetett bennünket arra, milyen hatalmas erő rejlik a közösségben, a magyar szóban és a közösen megélt örömben. 

Pap Krisztina pedagógus