Márton napra készülünk

 

Vége van a nyárnak, de lassan az ősznek is! November 11-én van Szent Márton napja, amely nem telhet el lúdpecsenye és újbor nélkül. 

Márton napján, nemcsak Szent Mártonra emlékeztek az emberek, de a paraszti világban ekkor érkezett el az oly fontos őszi szüret és betakarítás vége, amikor számba vették, mennyi élelemmel kell a hideg és zord télnek nekivágniuk, vajon lesz-e elegendő búza és kukorica, ami kitart tavaszig? Ilyenkor hálát adtak az az évi terményért, és köszöntötték a telet, a kezdődő adventi ünnepkört. Lakomára fel!

 

A karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap Márton-napja. Ezért ekkor óriási lakomát illik rendezni, hiszen utána már csínján kell bánni a húsfogyasztással. 

A libasült az a kötelező étel, ami minden asztalon helyet kap, hiszen a mondás úgy tartja: „Aki libát nem eszik, egész évben éhezik.” Ezt pedig senki sem merné kockáztatni, inkább jöjjön egy kis finom libasült párolt káposztával!

 

 

Országszerte különböző néphagyományok kötődnek ehhez a naphoz, van, ahol ilyenkor egész héten tilos volt mosni, vagy az hozott szerencsét, ha spiccesen feküdtek le aludni.

Egészséget, erőt adó evészet:

A néphagyomány szerint ezen a napon minél többet isznak az emberek, annál több erőt és egészséget kapnak a jövőben

Népi jóslások a liba csontjából

A liba csontját jóslásra használták: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.

Az aznapi időjárásból is jósoltak „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható”. Egy másik mondás szerint „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”. 

Az elmaradhatatlan Márton-napi bor

A bor sem maradhatott ki a népi jóslásokból: „A bornak szent Márton a bírája” – szokták mondani. Ezt lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz az idei bor.

Szent Márton vesszője

Egy régi szokás szerint ezen a napon a pásztorok többágú vesszőt adta ajándékba a gazdáknak, ha az megfizette a bélésadót vagy rétespénzt. Ez volt a Szent Márton vesszője, ami mellé köszöntőt is mondtak. Úgy tartották, ahány ága van a vesszőnek, annyit fial a disznó, és tavasszal ezzel hajtották ki az állatokat. A Kalotaszegi falvakban Márton napi bált rendeztek a jószág behajtás alkalmából. Dunaszerdahelyen pedig híres volt a Márton napi vásár.

Egyes vidékeken az a szokás járta, hogy Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. Egy magyar hiedelem szerint, aki Márton éjszakán álmodik, az boldog lesz, viszont aki spicces lesz a bortól ezen a napon, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és fejfájástól.

A hagyományos Márton napi lúdpecsenyés lakoma végén már kiforrott újborral szokás koccintani – ezt nevezzük Márton poharának.

Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.

Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. Ha megoldható, a vonulókat római katonák piros köntösébe öltözött lovagló Szent Márton vezeti. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, melyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét.

Mathe Zselyke

A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba (vagy ember) formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik.

Márton napján  amikor sok helyen rendeznek kisebb-nagyobb rendezvényeket, lampionos felvonulásokat. Ilyenkor sok-sok libás dekorációt készítünk, libás énekeket énekelünk, és libás mondókákat mondogatunk. De hogyan is kapcsolódik a liba Márton naphoz? 

Az alább olvasható történetben meg is tudod 

 

Szent Márton története:

 

Élt egyszer, réges-régen Pannóniában, Savaria városában egy fiú, akit Mártonnak hívtak. Amikor felcseperedett, beállt a római hadseregbe katonának. Büszke lován gyakran ki lovagolt, s ha ellenség közé került, fényes kardját megforgatva harcba szállt. Lovaglásai során sok szegény emberrel találkozott. Egyiknek ruhája nem volt, másiknak cipője, harmadiknak élelme. Márton segített, akinek tudott.

Egyszer egy hideg téli napon egy csaknem mezítelen koldussal találkozott, didergett, vacogott szegény a süvítő szélben. Márton megsajnálta, s mert jó szíve volt, előkapta kardját, egy suhintással kettévágta fényes köpönyegét. Egyik felét a koldusnak adta, hogy ne fázzon. A társai, mikor ezt meglátták, kicsúfolták:

– Nézzétek, milyen bolond, képes szétvágni ezt a szép köpenyt, hogy egy koldusnak adja! Hová tetted az eszed?

Márton azonban nem törődött a gúnyolódással. Leült egy sarokba, és hamarosan elaludt. Álmában megjelent az Isten, és így szólt hozzá: 

– Látom, jó ember vagy, Márton. Ha szépen élsz, beveszlek, az én seregembe. Segítsd a szegényeket, gyógyítsd a betegeket, légy hozzájuk továbbra is jó szívvel. De a harcot fejezd be, a kardot tedd le, nem kell több vérontás.

Másnap Márton odaállt a kapitány elé, és így szólt:

– Én már többé kardot a kezembe nem veszek, mert Isten seregébe akarok beállni!

Attól fogva kard nélkül lovagolt. Kard helyett Kereszt volt a kezében, s ha az ellenség meglátta a magasra emelt keresztet, leborult elé és megadta magát.

Később kilépett a hadseregből, hogy még több ideje legyen segíteni a szegényeken. Adományokat gyűjtött, kórházakat épített, és gyógyította a szegényeket. 

Vándorlásai során elért Franciahonba, Tours városába. Volt ott egy nagy templom, amit Apátságnak neveztek. Annak az apátságnak már nagyon öreg volt a püspöke, és nemsokára meg is halt. Új püspökre volt szükség. Vajon ki legyen az? Legyen Márton – gondolták az emberek, mert szerették őt. Márton pedig egyre gyakrabban álmodta azt, hogy püspöki ruhában áll, és szembeszáll a pogányokkal, akik nem hisznek Istenben. Ő azonban nem akart püspök lenni, mert jobban szerette az egyszerű életet. Így aztán körül nézett, hová is bújjon, hogy ne találják meg. Hirtelen eszébe jutott: 

– A libák! Elbújok a libák közé, ott nem talál rám senki. 

De az emberek csak jöttek, és a nevét kiáltozták. Márton csak lapult a szűk libaólban, s várta hogy elmenjenek onnan. A libák azonban gágogni kezdtek. Egyre hangosabban és hangosabban gágogtak, míg az emberek végre felfigyeltek rájuk:

– Mi lehet ez a nagy gágogás? Nézzük meg!

Így aztán megtalálták Mártont. Ő előbújt, s homlokán egy csillag ragyogott. Az emberek ámulva nézték, és egy emberként kiáltottak fel: 

– Éljen a püspök! Éljen Tours új püspöke!

Mártont tehát püspökké választották, a libákat pedig, akik elárulták őt, még aznap este megsütötték, és megették.

Márton sokáig élt, és sok szegény emberen segített. Amikor meghalt, a koporsóját kivitték a temetőbe. Elterjedt a híre, hogy amerre viszik őt, azon az úton minden beteg meggyógyul. Két vak koldus éppen arrafelé ment, egyenesen szembetalálkozott a menettel, ami a koporsót vitte. S lássatok csodát! Ahogy a menet melléjük ért, az egyik felkiáltott: 

– Látok! Látok! Csoda történt! Visszatért a szemem világa!

Attól kezdve az emberek mindenfelé szobrokat, templomokat építettek az ő tiszteletére és hittek abban, hogy ezek megvédik őket a bajtól.

Márton napján pedig azóta is libasültet esznek, és azt tartják: „Aki Márton napkor libát nem eszik, egész éven át éhezik!”

A libasült mellé pedig akkora rétest nyújtanak, amekkora az a köpönyeg volt, amit kardjával kettévágott.

Mathe Harmat

Márton Nap más országokban

Amint már korábban említettem a német nyelvterületeken (Hollandia egyes részei, Németország, és Ausztria) fáklyás felvonulásokat szerveztek és Márton-tüzeket gyújtottak.

A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi mindenkihez eljusson. Manapság ebben elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat miközben régi Márton napi dalokat énekelnek.

A menet élén általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas áll. A helyszín településenként változó: többnyire a piactér, a templomtér vagy esetleg maga a templom ad helyet a rendezvénynek. Általában műsorral is készülnek, mely leggyakrabban a köpönyegét megosztó Márton történetét mutatja be. Lezárásként meggyújtják a Márton-tüzet, és megajándékozzák a gyerekeket valamiféle finomsággal, például pereccel, márton-kiflivel, fánkkal, liba alakú kaláccsal, cukorkával, teával, gyerekpunccsal, márton-musttal. Az egyik legjellegzetesebb Márton napi ajándék a “Weckmann”, ami egy édes tésztából készült ember alakú figura.

Az utóbbi években a lámpás felvonulások széles körben elterjedtek, még Hollandia és Németország protestáns területein is. Annak ellenére, hogy a protestáns egyházak nem ismerik el a szenteket.

Máltán a gyerekek ilyenkor gyakran kapnak diót, mogyorót, narancsot és mandarint.

Belgium keleti részén valamint Flandria nyugati tartományaiban november 11-én a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól, ahogy más kultúrákban a Mikulástól.

 

Portugáliában ezt a napot országszerte ünneplik. A családok és barátok gyűlnek ilyenkor össze, sültgeszetnyét esznek és bort, “jeropiga”-t (must és pálinka keveréke) és “aguapé”-t (gyenge,vizezett bor) isznak. Itt úgy tartják, hogy Szent Márton miután a köpönyege felét odaadta egy koldusnak, folytatta útját és a másik felét is elajándékozta egy szegény embernek. A hideg időben hosszú útnak nézett elébe, de csodák csodájára a nap olyan erősen kezdett sütni, hogy a fagy felengedett. 

Pap Eszter

Mivel ez novemberben igen furcsa, isteni közbenjárásnak vették. Azóta is Szent Márton nyaraként emlegetik, ha ezen a napon a hideg időjárást megtöri egy-egy napsugár.

Lengyelországban, Poznan városában felvonulással és ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről. Poznan városában egyébként a fő utca is róla kapta nevét. Ilyenkor egy különleges vajas kiflit sütnek, ez a “rogal świętomarciński”. 

 

Pap Krisztina

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tours-i_Szent_M%C3%A1rton

https://korkep.sk/cikkek/kultura/2017/11/11/marton-napi-hagyomanyok-szokasok/

http://budapest.imami.hu/orszagos-hirek-jeles-napok/aki-marton-napjan-libat-nem-eszik-legenda-es-nepszokasok

https://sulihalo.hu/egyeb/8344-marton-nap-mas-orszagokban/

https://vasarnap.hu/2019/11/11/kulonos-marton-napi-nepszokasok/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék: