Gyermeknapra
Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért |
|
|
Fák, csillagok, állatok és kövek, Ha messze voltak tőlem, azalatt Énhozzám mindig csak jók voltatok, Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, Te, homokos, köves, aszfaltos út, Csókold helyettem, szél, az arcukat, Kínáld őket gyümölccsel, almafa, Tanítsd, melengesd te is, drága nap, S ti mind, él‹ és holt anyagok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, Az ember gonosz, benne nem bízom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég és föld s minden istenek: |
 |
Sokszor tesszük fel magunknak kérdést, hogy röpke létünknek mi a célja. Sokan sokféleképpen válaszolták meg ezt a kérdést… Amikor egy gyermekre nézek, akkor tudom, hogy ő a válasz. Ezért vagyunk itt. Nekik építünk, alkotunk, értük vagyunk.
 |
Ha hozzánk bújik egy gyermek, akkor a világot birtokoljuk, mosolyából ránk ragyog a napsütés. Kérdéseikkel ők válaszolnak nekünk. Feltárják az élet csodáját, amelyek ők maguk. Pici tenyerükben, kamaszos csibészségükben ott van, minden értékünk. Nevetésük harangszó lelkünk templomában. |
Rajzokat őrzünk, képeket, papírfecniket, mert tőlük kaptuk. A hangjuk a legszebb szimfónia.
Hisszük, hogy örökké velünk maradnak. De az évek, melyek az értelmüket nyitogatják, egyre távolabb viszik tőlünk. Már nem együtt csomagoljuk be az iskolai füzeteket, már másokkal osztják meg a titkaikat. Távolodnak…
|
De visszatérnek, amikor maguk is szülővé válnak, és megkapják az életük legnagyobb ajándékát, a gyermeket. A gyereknap a mi ünnepünk is, megünnepelhetjük azokat, akik a szeretetünkből fakadtak és örökös birtokosai annak. |
 |
Kiemelt kép: pixabay.com