Március 15.

 

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

március 15
 
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem kiemelkedő eseménye. Minden évben máricus 15-én Magyarországon és a világon magyarok millió tűzik ki a kokárdát, emlékeznek meg őseikről,akik Magyarország, gyermekeik, unokáik, dédunokáik szabadságáért harcoltak.
 
1848. március 15-én Pesten robbant ki a forradalom. A párizsi események híre két nap alatt jutott el Pest-Budára.  Ekkor már szervezkedtek a „Márciusi Ifjak” : Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irinyi József, Vasvári Pál és még sokan mások.  A Pilvax kávéházból, az itt gyülekező  radikális ifjúság az Egyetem téren maga közé szólította az egyetemistákat, majd elfoglalta a Landerer nyomdát, ahol kinyomtatták a Tizenkét pontot és Petőfi Sándor versét, a Nemzeti dalt. A röplapoknak köszönhetően délután 3 órakor a Nemzeti Múzeum kertjében gyűlést szerveztek, ahol már több százan várták őket. Innen a tömeg a Városházára, majd a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsák börtönéből a politikai fogoly Táncsics Mihályt. A sikeres akciót követően este, a nép kérésére, a Nemzeti Színház Katona József: Bánk bán című darabját adta elő. A forradalom puskalövés nélkül indult és nagy változásokat hozott el Magyarországon politikai életében.
 
A 12 pont
 
Mit kíván a magyar nemzet:
Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék. képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státuszfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio Erdéllyel.

Egyenlőség, szabadság, testvériség !
 
 
 
Hallgassuk Sarkady Sándor: Zeneszó zeng című versét stuttgarti diákok előadásában: