Erzsébet nap

Az Erzsébet név héber eredetű, német közvetítéssel vált igazi magyar névvé.

November 19-én emlékezünk a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjére, Árpád-házi Szent Erzsébetre, a szegények jótevőjére, akit legtöbbször rózsákkal a kötényében ábrázolnak a legenda nyomán, a  Wartburgban történt csodás események kapcsán. 

A név sok nyelvterületen ismert, jeles történelmi és közéleti nők viselik ezt a nevet. Irodalmi alkotások szereplői, zenei művek ihletői az Erzsébetek, Böskék, Erzsókok, Bözsikék.

 

A legismertebb, a leghosszabb ideje trónon lévő brit uralkodó: II. Erzsébet Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a királynője és az anglikán egyház vezetője.

A szívünknek legkedvesebb  Wittelsbach Erzsébet  bajor származású hercegnő,   I .Ferenc Józseffel kötött házassága révén osztrák császárnő és magyar királyné, a legendás Sissi. A kedvenc virága a havasi gyopár és az ibolya volt. Szeretett a gödöllői kastélyában tartózkodni, hallgatni és tanulni a magyar szavakat. Rajongott a lovakért, a csokoládéért és az ibolyás fagylaltért.

Festmények őrzik csodás szépségét, számos irodalmi mű, tanulmány és film foglalkozik életével, házasságával és politikai szerepével.

Az Erzsébet név számtalan becézési lehetőséget ad az uralkodói méltóságtól a nagyasszonyoson át a pajkos, játékos megszólításig.     Ehhez a naphoz időjárási jóslás is kapcsolódik: a gazdák úgy tartották, ha ezen a napon esik, akkor enyhe tél lesz. A földműveseknek erre a napra mindenképpen be kellett fejezni az őszi búza vetését, az állatokat a nyári legelőkről haza kellett hajtani és bekötni az istállóba. Ezzel együtt elkezdődhetett a téli társadalmi élet. Körmendi Mária