Sándor, József, Benedek

 

„Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget”

 

„Sándor napján megszakad a tél, József napján eltűnik a szél, Zsákban Benedek Hoz majd meleget, Nincs több fázás, boldog, aki él.”           (Weöres Sándor: Tavaszköszöntő)

 

Még javában fújnak a böjti szelek, de Sándor és József napjában már ott a tavasz ígérete, és Benedek napja el is hozza nekünk azt.  A tavaszi napéjegyenlőség idején, Gergely nap után közel egy héttel érkeznek ők hárman, akik kinyitogatják a virágszirmokat, és elhozzák a megújulást, az ébredést.

 

Sándor napja- március 18.

 

A  görög ( német, olasz)  Alexander név rövidülésének  magyar alakja, Jelentése: férfiakat oltalmazó.

 

Ez az első igazán meleget hozó nap, amelyről azt tartották, ha szép az idő ezen a napon, akkor jó termés várható.

Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés.

 

Nem feledkezhetünk meg az e napi névnapköszöntőkről. Kopácson például az alábbi köszöntőket mondták:   Engedje az isten, hogy sok Sándor napját Megérjünk erőben, egészségben. vagy: Isten éltessen sokáig, Míg a füled nem ér a bokádig. (Penavin 1988: 71)

Ekkor engedték kis először a méheket, ha azok kitelepedtek a kaptárra, szintén a jó idő előjele volt.

 

 József napja – március 19.

 

Héber eredetű, bibliai név, jelentése: Isten gyarapítson!

 

Ez a leggazdagabb nap a három közül a népi szokásokban és hiedelmekben.

„ Ha József napján derült, hőség hozzánk beül.” Ezen a napon a szivárványban a legszélesebb sávból lehetett a termés bőségére következtetni: sárga a jó búzatermést, a piros a bő bortermést ígérte.

 

Ehhez a naphoz kapcsolódik a „Fecskét látok, szeplőt hányok…” mondóka is.    A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor”. (Penavin 1983: 115)   József a neved napján a boroskancsót érd el, Amíg a halál a torkodra nem térdel! (Penavin 1988: 72)

 

Benedek napja – március 21.

 

Latin eredetű, a Benedictus névből. Jelentése: áldott.

 

„Ez a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár” – tartották elődeink. Szeged környékén a Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol 7 nap érte a napsugár és 6 éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak.”   Egyes vidékeken viszont a zsír és a fokhagyma szentelésének a napja volt.