Virágvasárnaptól nagyszombatig
|
Szent Jakab-út Wernau |
Virágvasárnap ( a húsvét vasárnapot megelőző vasárnap) Jézus jeruzsálemi bevonulását idéző ünnepnap, amikor pálmaággal köszöntötték a hívei. A liturgiában az első századokban már megjelenítették az Olajfák hegyéről szamárcsikón érkező Mestert. A pálmaág az élet, a reménység, a győzelem jelképévé lett, ugyanakkor a vértanúságé is. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a barkát szentelik meg virágvasárnap a szentmisén, ahol Máté evangéliumából felolvassák Jézus szenvedésének történetét. |
A megszentelt barkát némely vidéken beviszik a házba, az ünnepi asztalra helyezik, máshol azonban kint hagyják, sok helyen a szeretteik sírjára helyezik . Mindenképpen védelmi erővel bír akár a torokfájás, akár a villámcsapás vagy a baromfi elhullása ellen.
|
A nagyhét, a nagyböjt utolsó hete, virágvasárnaptól nagyszombatig tart. A böjt még szigorúbbá válik, eljön az elcsendesedés időszaka. Nagycsütörtöktől a harangok is elhallgatnak. A nagypéntek a legmélyebb gyásznap, amikor a Megváltót keresztre feszítették. Nincs vigadozás, az étrend itt a legszigorúbb, tipikus étel az üres (hús nélküli) bableves és a mákos tészta. Nagyszombat még mindig a csendé, hiszen Jézus teste a barlangsírban volt, de ez a nap már magában hordozza a feltámadás ígéretét. Körmendi Mária |
 |