Februári jeles napok
A hónap elnevezése a megtisztulás római istenének nevéből ered, régebbi magyar változata a böjtelő hava, télutó, jégbontó hava.
Ez a legrövidebb hónap: 28 napos; szökőévben, négyévente pedig 29.
Igazi téli időszak ez, de már a tavasz ígéretével. Még tombol a tél, belebújik a nagykabátokba a hideg, cibálja a fákat a maró szél, hópelyhek tánca varázsolja el a tél szerelmeseit, de hónap közepén feltűnnek az első seregélyek, megérkeznek a nyári ludak a lassan olvadó vizekhez, és a fagymentes időben előbújik a hóvirág.
|
Fekete István Hóvirág Illatod a földben hagytad, mélyen Nem ismered a daltzengő májust,
|
 |
A farsang időszaka ez, a böjtöt megelőző önfeledt vidámságé.
A február jeles napjai:
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Február 3. Balázs napja
Február 6. Dorottya napja
Igazi időjósló napnak tartották. A régi népi megfigyelések szerint, ha Dorottya napján fagy, akkor Julianna napjára megenyhül az idő.
„Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”
Február 11. A betegek világnapja
1993 óta, II. János Pál pápa kezdeményezésére, február 11-e a betegek világnapja. E jeles nap eredete ahhoz a történethez kapcsolódik, mely szerint közel 160 éve ezen a napon Lourdes-ban megjelent a Szűzanya egy Bernadett nevű 14 éves francia lánynak és meggyógyította őt. E nap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét beteg társaik segítésére, szenvedéseik enyhítésére.
Február 14. Bálint napja
Számos helyen az első tavaszi napként tartják számon ezt a napot. A néphit szerint ez a nap a legalkalmasabb a „tyúkültetésre”. A kotló alá 17, 19 vagy 21 db tojást tesz a gazdaasszony. Fontos, hogy a tojások száma páratlan legyen, mert így a tyúkanyó könnyen tud megfelelő fészekaljat formálni.
Bálint napján megszólalnak a verebek is, jelzik a tavasz közeledtét. Debrecen környékén úgy tartják, hogy ezen a napon választanak párt maguknak.
A Bálint-napi időjárásból következtettek a várható termésre. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Szívesen ültettek facsemetét e napon, mert a hiedelem szerint hamarabb megerősödött.
Ehhez a naphoz kapcsolódik ma már a Valentin-nap, vagyis a szerelmesek napja
Február 16. Julianna napja
Általában ilyenkor már melegebbre fordul az idő. A népi megfigyelés szerint azonban e napon gyakrabban havazik. A nagykőrösi hiedelem szerint:
„Julianna kitette a dunnáját, és az kiszakadt.” vagy„Julianna megrázta a dunnáját.”
Február 19. Zsuzsanna napja
Ezen a napon várták az emberek, hogy megszólaljon a pacsirta, mert az a tavasz közeledtét jelezte. Ha viszont a madár alacsonyan szállt, akkor még tovább tartott a hideg.
Február 24. – Mátyás napja
A néphit szerint, ha Zsuzsanna nem vitte el a havat és a jeget, akkor majd Mátyás elviszi azt. Ezért Jégtörő Mátyásnak is nevezik ezt a napot. A százesztendős kalendárium szerint:
„Mátyás a szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.”
A népi megfigyelés pedig így szól:
„Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.
Egy másik ismert szólás szerint:
Mátyás, Gergely két rossz ember.”
Ez arra utal, hogy ezeken a napokon nagyon hideg szokott lenni.
 |
A néphit szerint a hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelez. A halászoknak is nagyon fontos e nap, mivel ekkor kezdődik a csukák ívása. A Mátyás név mindannyiunkban felidézi igazságos királyunk alakját, aki a népmesék hősévé vált, és aki nyitott, európai gondolkodásával nemcsak az építészetben, a könyvtárak létrehozásában, a gasztronómiában alkotott maradandót, hanem meghatározta a magyar ember világlátását is. |
A névnapokhoz felhasznált irodalom: http://kossuthsuli.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1188099