Itt a farsang, áll a bál! 10. Jubileumi ünnepség Ki mit tud és farsang

Iskolánk 10. évfordulója alkalmából nagyszabású Ki mit tud rendezvényt és farsangi jelmezversenyt szerveztünk Tübingenben.

A reggeli gyülekező után elsőként a termekbe vonultunk a gyerekekkel, hogy mindenki megkaphassa a jól megérdemelt bizonyítványát, illetve oklevelét a félévi teljesítményéről.

Az iskolaépület aulájában tartottuk a rendezvényt, ahol a gyerekek a színpadon szerepelhettek.

Tökéletes alkalom volt az ünnepség kezdete, új kollégánk, Bennő László bemutatására.

László a tübingeni magyar alsósokat veszi a szárnyai alá, így a következő alkalomtól már tőle tanulhatják a kisiskolások – többek között- a magyar ABC -t.

Eberling Tímea ünnepi levelének felolvasása után, László gitárkíséretével két népdalt énekeltünk, majd az iskolások versmondói következtek.   Az óvodásaink közül nem volt egyéni induló, ezért néhány bátor jelentkezővel, a Kacor királyról szóló népmesét báboztuk el a tisztelt publikumnak.   A bábelőadás után, további versmondók léptek fel az iskolai csoportból.

Itt kiemelném, mennyire sokat jelent, ha a gyerekek önszántukból, saját kedvükre tanulnak. A szemükben látott lelkesedés, a mozdulataik és a hangsúlyozás is természetes, saját forrásokból fakad, ami az egész vers lényegét energikusabbá, könnyebben érthetővé, elérhetővé teszi.

A gyerekek által írt könyv bemutatója is megtörtént, majd az elmúlt 10 év képeiből vetítettünk egy szívet melengető válogatást.   A szünet alatt, a szülők közreműködésének köszönhetően, a büfében olthatták szomjukat és tölthették meg hasukat válogatott finomságokkal kicsik és nagyok.

Az aulában ezalatt pedig csárdást járt a habverő, bokázott a máktörő…:) A szünet után következett a várva várt jelmezverseny.   A beöltözöttek sorszámmal vonultak fel és adták elő röviden, minek is öltöztek be.   A szavazatok összeszámolására félrevonult a „közjegyzői” bizottság, mi pedig addig egy kis kézműves foglalkozásra hívtuk a jelenlévőket.

Farsangi álarcot lehetett készíteni, a legkülönfélébb díszítéseket, technikákat, eszközöket használva.

Az eredményhirdetést követően, olyan közös játékokkal zártuk a napot, ahol a szülők, hozzátartozók nem csak betekintést nyerhettek az óvodai foglalkozásokba, hanem tevékenyen ki is próbálhatták azokat.

A következő játékokat játszottuk együtt: Egy aranyalma, Ha én cica volnék, Tüzet viszek, Színcápa.

László gitárkísérete és a felnőttek serény részvétele emelte ezen mulatságok fényét is.

Egyetlen szomorú dolog volt ezen a délelőttön, hogy vége lett. Azt hiszem, ezt bizonyítja az is, hogy a rendrakás közepette, már a következő ünnepségen, közös programon ötleteltünk…

Cser Nóra