Március 15-ei ünnepség Ulmban: Magyar szívvel, közösen

„A haza örök, és nem csak az évek tartják fenn, hanem az emlékezet is.” – Kossuth Lajos

A Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola Ulmi tagozata nagy megtiszteltetésben részesült, amikor meghívást kapott az Ulmi Magyar Kultúregyesület által szervezett Március 15-ei ünnepségre. A diákok és pedagógusok izgatottan készültek a jeles eseményre, hiszen az iskola tanítási napja is éppen erre a napra esett. Ennek megfelelően a forradalom hősei és eseményei kerültek a középpontba minden csoportban: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és a márciusi ifjak neve visszhangzott a német iskola falai között, miközben felcsendültek a Kossuth-nóták is.

A legkisebbek, a Méhecskék, rajzokon örökítették meg Petőfi alakját, míg a Lepkék a forradalmi munkafüzet segítségével mélyítették el tudásukat. Az ünnepély előtti utolsó óra utolsó 15 percében Nagy Mónika, az egyesület tagja és a Kék Duna Kórus karnagya, egy különleges meglepetéssel érkezett: Petőfi Sándor Nemzeti dalát két szólamra átdolgozva tanította meg a gyerekeknek. Az egyik szólamot a kórus, a másikat pedig az iskolások énekelhették. A pedagógusok csodálattal figyelték, ahogy a diákok teljes átéléssel adták elő a Nemzeti Dalt – ez a 15 perces próba felért egy rendhagyó tanórával, hiszen egyszerre tanultak irodalmat, zenét, ritmust és a közös éneklés örömét, mindezt anyanyelvükön.

A fárasztó, de felemelő nap során minden fellépő gyermek és felkészítő pedagógus megérdemelt ebédet kapott az egyesület jóvoltából. Erre szükség is volt, hiszen a diákok számára a nap reggel 9-kor kezdődött az iskolában, majd 14 órától folytatódott az ünnepség.

A rendezvény ünnepi beszédekkel és a Kék Duna Kórus műsorával vette kezdetét, majd az Ulmi Konzuli Magyar Iskola diákjai léptek színpadra. Pap Krisztina Lepkéi felcsíki táncokkal bűvölték el a közönséget, akik vastapssal jutalmazták őket, sőt, vissza is tapsolták a fiatalokat, akik büszkén ismételték meg előadásukat. Hornyák Éva néni kis tanítványai szavalattal és furulyajátékkal színesítették a programot, míg Szilágyi József, a felsősök tanára, szerepjáték és zenés előadás formájában idézte fel a forradalmi eseményeket.

Különösen megható pillanat volt, amikor egyik legtávolabbról érkező tanulónk, egy Ausztriából személyesen utazó diák, felnőtteket meghazudtoló módon, fejből, hangsúlyozva szavalta el a Talpra magyart. Az esemény nemcsak a helyszínen összegyűlt közönséget, hanem a világ másik felén élő tanulóinkat is összekapcsolta: Ausztráliából is csatlakoztak online diákok, akik az időeltolódást figyelmen kívül hagyva, hajnalban keltek fel vagy késő estig fent maradtak, hogy részesei lehessenek a közös ünneplésnek.

A rendezvény csúcspontjaként a kórus és az iskolások közösen adták elő a korábban begyakorolt kétszólamú dalt, amelyen még a legkisebb Méhecskék (Váradi Nikoletta csoportja) is bátran énekeltek. Öröm volt látni az Iskola valamennyi tanulóját a színpadon a nagyokkal közösen. Újabb köszöntések következtek az Egyesület részéről, majd az esemény méltó lezárásaként valamennyi jelenlévő együtt énekelte el a magyar és a székely himnuszt, megható pillanatokat teremtve ezzel minden résztvevő számára.

Ezúton is köszönjük az Ulmi Magyar Kultúregyesületnek, a nagy testvérnek, hogy ismételten meghívtak minket erre a tartalmas és felemelő eseményre. Hosszú, de megérős nap volt – magyarul, magyar szívvel, közösen!  Pap Krisztina