Mindenki másként éli meg ezt a napot, van, aki a régi barátaival találkozik újra, és van, akinek minden új még. De a cél közös: megőrizni a magyar kultúrát és hagyományokat. A kicsik szép dalokat, meséket ismernek meg, a nagyobbak megismerkednek a magyar ábécé betűivel, belépnek az olvasás és írás birodalmába. Lesznek, akik képzeletben bebarangolják  Magyarországot, hogy felfedezzék annak történelmi és természeti kincseit, és a legnagyobbak már értékőrzőként vigyáznak arra, ami igazán egy nemzetté kovácsol bennünket, akármilyen messze is vagyunk az otthontól.

Mit is kívánhatnék a régi és új tanároknak, óvó-néniknek és bácsiknak? Azt, amit magam is sokszor megélte m a magyar iskolában, a gyermeki szempárokban visszatükröződő mosolyt a tanórákon, a kirándulásokon és az ünnepségeken.

A gyermekek tarisznyájába sok tudást kívánok, új barátokat és egy segítő kezet, aki ezen a kalandos úton kalauzolja őket. A szülőknek pedig azt kívánom, hogy részei legyenek annak az aktív közösségnek, akik a háttérmunkájukkal segítik az iskolát.