Szent Iván napja – június 24.

Szent őrületben a költő szeme Földről az égre, égből földre villan, S míg ismeretlen dolgok vázait Megtestesíti képzeletje, tolla A légi semmit állandó alakkal, Lakhellyel és névvel ruházza fel. Shakespeare: Szentiván-éji álom

Szent Iván éjszakájának ünnepében egyszerre van jelen a pogány ünnepek hitvilága és keresztelő Szent János névnapja. Régen ez volt a nyári napforduló éjszakája is.
Szent Iván napja mágikus erővel bír, az év legrövidebb éjszakáján a titokzatos erőké a főszerep; a szerelmi jóslás, a gyógyfüvek begyűjtésének ideje ez. Boszorkányok és egy kalandos mesevilág szereplői kelnek életre, hogy a fény és a sötétség kontrasztjában elvarázsolják az embereket, és mindenféle csodát tegyenek velük.
A tűzre vetett májusfa, a titkos növények mintha valami sámáni erővel csábítanák az embert, hogy ugorja át a tüzet, amely varázserejével megőrzi az egészséget, de valamit előrevetít a tisztítótűzből is.
Érdekes figyelni a lángok játékát, mely elmúlt korokat idéz, tudni, hogy minden az enyészeté lesz, a parázs izzásában látni a hamut, mulandóságunk jelképét, de a majdan kisarjadó füvet is, amely már új nyarakat hirdet.