Miklós nap, Mikulás

 

A név jelentése: győzelem, nép; eredete: görög, a Nikolaosz névből, legjelesebb viselője: Szent Miklós myrai püspök, aki a gyermekek és a tengerészek védőszentje, és akinek a legendáját több történetre vezették vissza egészen az első évszázadig, de a történelmileg azonosítható személy 350 körül élt.

 

Becenevek: Miklóska, Miki, Mikike, Mikus, Mikuska, Mikuci, Mikó, Micu

Ismert Miklósok: Radnóti Miklós – költő Vámos Miklós – író Wesselényi Miklós – reformkori politikus Ybl Miklós – építész Zrínyi Miklós – hadvezér, politikus, költő Barabás Miklós – festő, grafikus Fenyő Miki – énekes Galla Miklós – humorista Gábor Miklós – színész Jancsó Miklós – rendező

 

 

A névnaphoz kapcsolódó ünnep egyrészt egyházi jellegű, másrészt viszont érdekes a néphagyomány része is, amely az előzőre épült. A középkori legenda szerint egyszer Miklós püspök megtudta, hogy az egyik szomszédja a nagy szegénysége miatt nem tudja tisztességesen férjhez adni a három lányát. Ezért segíteni szeretett volna rajtuk, és egy éjjel a szomszédja nyitott ablakán keresztül bedobott egy erszény pénzt, és így mindhárom lány férjhez mehetett. Ez az adakozás az alapja, annak a keresztény hagyománynak, amikor a vallásos szülők az ablakba tetetik gyermekeikkel a kitisztított kiscsizmáikat, hogy reggelre ott találják meg azt, amit éjjel a Mikulás (cseh hatásra kialakult elnevezés) ajándékként abban elhelyez (ezt az osztrák, német szokást vették át a magyar kultúrában is).

Viszont volt egy másik hagyomány is: az adakozó Mikulás mellett volt egy maszkot, jelmezt viselő alak, aki a gonoszságot űzte el, ami később a krampuszok dolga lett, és akik mára kiveszőben vannak, ahogy a rossz gyermekeket fenyítő virgács is.

A mai gyermekeknek mesélt legenda szerint a Lappföldön élő Mikulás apó felszerszámozza rénszarvasait, amik sebes vágtával felrepítik az ajándékokkal roskadásig megrakott szánkóját a felhők közé, hogy minden gyerekhez időben eljussanak a várva várt ajándékok. A két kultúrkörből alakul ki a mai modern Mikulás, aki már inkább csak ajándékozó, a büntetést pedig elhagyja.

Érdekes ehhez még hozzátenni a Télapót, aki az orosz legendák világából épül be a vörös köpenyt viselő, puttyonos ajándékozó alakjába a szocializmus idején, bár maga az elnevezés korábbi magyar irodalmi művekben is megjelenik.

 A testalkata is megváltozott a középkori szikár testalkatú férfiból egy kövérkés nagyapa lett. Igaz, hogy átalakultak az ajandékozási szokások, hiszen gyermekkoromban még mandarin és csokoládé volt a piros zacskóban, és néha bizony virgács is, de most is mindannyian izgalommal várjuk ezt a jóságos apafigurát, aki tudja, hogy milyen ajándéknak örülnének a gyermekek és az ajándékra és csodára váró gyermeklelkű felnőttek.

 

Ajánló: A honlapunkon interjút olvashatnak a mi képzeletbeli Mikulásunkkal.