Húsvét
A húsvét vasárnapja a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, amely a keresztre feszített Jézus feltámadásának napja. Ugyanakkor a tavasz és a termékenység ünnepe is, így a vallási és a pogány elemek is megtalálhatók a húsvéti ünnepkörben. A mozgó ünnepekhez tartozik, amelyet a Hold állásához igazodva tartanak márciusban vagy áprilisban. Országonként, tájanként változóak a húsvét vasárnapjához is hétfőjéhez kapcsolódó szokások.
 |
A legismertebb szokás a húsvéti tojás festése, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés egészen az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust, a piros szín pedig Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A minták és színek igen változatos képet mutatnak: a nyugati területeken a tojást általában egyszínűre festik, Közép- és Kelet-Európában máig megmaradt a mintás díszítés élő népszokásként, ezeknek is szimbolikus jelentése van. |
A húsvéti ünnepi asztalon a főtt tojás mellett hagyományos szerepel a főtt sonka, torma és a fonott kalács. Régen ezt az ételt megszentelték a templomban. Nagyon szép hagyomány, hogy a húsvéti tojást együtt kell elfogyasztani a családtagoknak, hogy mindig visszataláljanak egymáshoz. A tojáskeresés más kultúrákból átvett újabb keletű szokás.
|
A húsvét hétfői locsolkodás bibliai eredetű, ugyanakkor termékenységi szertartás, ezen a napon a fiúk és férfiak kölnivel, szódavízzel vagy a kútból mert vízzel locsolják meg a lányokat, asszonyokat, akik cserébe megajándékozzák a locsolókat piros tojással, vagy más aprósággal. A locsolkodó verseknek ma már külön irodalma van a közösségi internetes oldalakon. Állat és növényszimbólumok egyaránt kapcsolódnak az ünnephez, a húsvét növénye a barka, a bárány Jézus jelképe, a napos csibék az életet jelentik, a húsvéti nyuszi újabb, német eredetű motívum, ma már a gyermekfolklór része, szintén a termékenységhez kapcsolható. |
 |
 |
Ma már kevésbé ismert a kiszézés és villőzés szokása, a kisze vagy banya egy menyecskeruhába bújtatott szalmabáb, amelynek az elégetésével elűzték a telet, a böjtöt és a betegségeket. A villő feldíszített faág, amellyel viszont házról házra járva a lányok elhozták a tavaszt. A húsvét üzenete a feltámadás, a tavaszé az újjászületés, ezeken a napokon az életet ünnepeljük. Remény ez minden megtorpanó, csüggedő embernek, hogy a hit és a napsugár elűzi a bajt, és az újrasarjadó fűvel együtt elérkezik a kikeletünk. Körmendi Mária |