Föl, föl vitézek a csatára

Március 16-án, a Klapka-induló dallama csendült fel a pforzheimi iskola aulájában, ütemes ritmusa menetelni hívogatott minden pici óvodás és iskolás gyermeket.

Kiemelt és nemes feladatunk a magyar ünnepek megismertetése, hagyományaink ápolása a magyar konzulátusi iskolába és óvodába járó gyerekekkel, ezért a mai nap legfontosabb üzenete, hogy gyermekeink megértsék: soha nem szabad feladni az elveinket és a szabadságunkat.

 

Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak, és áldó imádság mellett mondják el szent neveinket”-hangzik Petőfi versében. És valóban – 176 éve minden év márciusában fejet hajtunk nemzeti hőseink előtt és nem felejtjük a nevüket a mai napig sem.

 

“   Ez a pár sor igazán sokat jelent a külföldön élő magyarok számára, vagyis nekünk, mindannyiunknak – hiszen mi nem az anyaországban emlékezünk. Az összefogás azonban még erősebb ezeken a napokon, hiszen a nemzet ünnepe minden magyar ünnepe, éljen bárhol is a világon.

Az 1848-as szabadságharc és forradalom napjaira emlékezünk, és mindannyian a szívünkön viseljük március 15. üzenetét, a nemzeti színű kokárdát.

Intézményünk kis tagjai is lelkesen készítették el a zászlóikat, hogy tiszteletünk kifejezéseképpen a földbe szúrva emlékezzünk hőseinkre.

Ezt követően a pforzheimi német-magyar társaság tagjai minden gyereknek egy kis ajándékkal kedveskedtek: egy apró virágcserépben kell a közeljövőben virágot nevelgetni a gyerekeknek, elvetni a magokat és gondoskodni róla napról napra.

Ez a mi nemes feladatunk is a munkánk során: nevelgetni, ápolgatni a kis magokat, az “elvetett” tudást, majd gyönyörködni a szebbnél szebb virágaiban. Lőrinczy Virág