Két otthon, egy szív – 10 éves az Ulmi Tagozat

„Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!”   (Reményik Sándor)   Vannak pillanatok, amikor megáll az idő. Amikor a mindennapok rohanása helyett visszatekintünk az útra, amelyet együtt tettünk meg. Ilyen pillanat volt az Ulmi Tagozat 10 éves jubileumi ünnepsége is.

2016 októberében valami elindult Ulmban. Az Ulmi Magyar Kultúregyesület termeiben, családias légkörben két csoporttal megkezdte működését a magyar iskola. Az egyesület nemcsak helyet adott az első tanóráknak, hanem olyan biztos hátteret is teremtett, amelyre az iskola azóta is építhet. A két intézmény közötti együttműködés az elmúlt tíz év során példaértékűen működött, és nagyban hozzájárult a tagozat fejlődéséhez.​

A számok önmagukért beszélnek: tíz év alatt a gyermeklétszám megháromszorozódott, a két csoportból pedig hat lett. Jelenleg az ulmi tagozat a Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola legnagyobb létszámú tagiskolája, és volt olyan időszak is, amikor a tanulók száma a 80 főt közelítette. Mindez annak bizonyítéka, hogy a külföldön élő magyar családok számára továbbra is fontos anyanyelvük és kulturális gyökereik megőrzése.

A jubileumi ünnepségen Székely Enikő, az Ulmi Magyar Kultúregyesület elnöke idézte fel a kezdeteket. Régi fényképek segítségével elevenedtek meg az első tanítási napok, a közös programok és a sok-sok mosolygó gyermekarc. Előadását Reményik Sándor örökérvényű soraival zárta:

„Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!”

A megjelentek között köszönthettük Zámbori Andreát, az Ulmi Tagozat első pedagógusát is, aki meghatottan emlékezett vissza az indulás éveire. Kiemelte, milyen különleges élményt jelentettek számára az évről évre megrendezett anyák napi ünnepségek, amikor a gyermekek magyar nyelven szólhattak édesanyjukhoz.

Az ünnepség egyik legszebb része az volt, amikor maguk a gyerekek mondták el, miért fontos számukra a magyar iskola. Szavaikból egyszerre áradt a szeretet, az összetartozás érzése és a büszkeség, hogy egy olyan közösséghez tartoznak, ahol a magyar nyelv és kultúra természetes része a mindennapoknak.

Gondolataikat sokféleképpen osztották meg velünk: videófelvételeken, írásban vagy éppen egyetlen szóban. Ezek az egyszerű, mégis sokatmondó üzenetek talán minden statisztikánál többet árultak el arról, mit jelent számukra a magyar iskola: közösséget, barátságot, élményeket, gyökereket és egy olyan helyet, ahová jó tartozni.

A résztvevők egy statisztikai áttekintést is láthattak arról, hogyan fejlődött az iskola az elmúlt évtizedben. A számok önmagukért beszéltek: tíz év alatt a gyermeklétszám megháromszorozódott, a két csoportból pedig hat lett. Mindez annak bizonyítéka, hogy a külföldön élő magyar családok számára továbbra is fontos anyanyelvük és kulturális gyökereik megőrzése.​

Az ünnepség második részében egy különleges kutatómunka eredményeit elevenítettük fel. Három évvel ezelőtt készült felmérés során a magyar iskola családjai meséltek származási helyükről, népviseleteikről, népdalaikról és hagyományaikról. A bemutató során kiderült, milyen sokszínű közösséget alkotunk: Magyarország különböző vidékei mellett Erdély, Kárpátalja, Vajdaság és más magyar közösségek hagyományai is megjelentek.

A különböző tájak, szokások és történetek ellenére egy közös pont mindenkit összekötött: a magyar nyelv.

Ahogy a bemutató végén közösen elénekeltük az „Egy vérből valók vagyunk” című dalt, különösen érezhetővé vált az összetartozás ereje.

Az ünnepség megható pillanata volt, amikor Harmat trombitán eljátszotta a Lepke-dalt, majd valamennyien együtt énekeltük el az iskola himnuszává vált Sulidalt:

„Állj be közénk, mert itt a helyed, Kell az erőd, hát nyújtsd a kezed. Szálljon az ének, zúgja a szél, Hogy itt az idő, s már közel a cél.”

A nap végén elkészült az ünnepség résztvevőiből a „élő 10-es” is. A magasból készült fénykép egyszerre jelképezte az elmúlt tíz év közös munkáját, összetartozását és azt a reményt, hogy még sok hasonló évfordulót ünnepelhetünk együtt.   Bár a Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola 2025-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, az ulmi tagozat számára 2026 jelenti ezt a különleges mérföldkövet.

Az évforduló alkalmat adott arra is, hogy köszönetet mondjunk mindazoknak a pedagógusoknak, akik az elmúlt tíz év során munkájukkal hozzájárultak az ulmi tagozat fejlődéséhez. Akár rövidebb, akár hosszabb ideig voltak részesei közösségünknek, mindannyian nyomot hagytak az iskola életében és a gyermekek emlékeiben. KÖSZÖNJÜK NEKIK!

Külön köszönettel tartozunk jelenlegi pedagógusainknak: Gere Évának, Hornyák Évának, Joó Mónikának, Pap Krisztinának, Szilágyi Józsefnek, Váradi Nikolettnek , akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a magyar nyelv és kultúra élő valóság maradjon a gyermekek számára.

Tíz év alatt gyermekek nőttek fel a szemünk előtt. Az egykori kisdiákok közül ketten ma már felnőttként tekintenek vissza az itt töltött évekre. Gyermekek tanulták meg magyarul leírni első szavaikat, magyar verseket mondtak, magyar dalokat énekeltek, és talán a legfontosabb megtapasztalták, hogy egyszerre kötődhetnek két országhoz, miközben szívükben megőrzik magyar gyökereiket.

A jubileum nem csupán a múltról szólt. Sokkal inkább a jövőről.

Arról a közös felelősségről, hogy őrizzük meg gyermekeink számára a magyar nyelvet, kultúrát és identitást. Hogy továbbadjuk azt a kincset, amelyet szüleinktől és nagyszüleinktől kaptunk.

És amikor tíz év múlva újra összegyűlünk ünnepelni, reméljük, ugyanilyen büszkén mondhatjuk majd: Megérte!

Mert a magyar szó tovább él a gyermekeink ajkán. Mert a közösségünk erős. Mert bárhol is éljünk a világban, összeköt bennünket a nyelv, a kultúra és a szívünkben hordozott magyarság.

Találkozzunk és ünnepeljünk újra 10 év múlva! 

Pap Krisztina/Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola Ulm-i tagozatának pedagógusa