Virágvasárnaptól nagyszombatig

 

Szent Jakab-út Wernau

Szent Jakab-út Wernau

Virágvasárnap ( a húsvét vasárnapot megelőző vasárnap) Jézus jeruzsálemi bevonulását idéző ünnepnap, amikor pálmaággal köszöntötték a hívei. A liturgiában az első századokban már megjelenítették az Olajfák hegyéről szamárcsikón érkező Mestert. A pálmaág az élet, a reménység, a győzelem jelképévé lett, ugyanakkor a vértanúságé is.  Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a barkát szentelik meg virágvasárnap a szentmisén, ahol Máté evangéliumából felolvassák Jézus szenvedésének történetét. 

A megszentelt barkát némely vidéken beviszik a házba, az ünnepi asztalra helyezik, máshol azonban kint hagyják, sok helyen a szeretteik sírjára helyezik . Mindenképpen védelmi erővel bír akár a torokfájás, akár a villámcsapás vagy a baromfi elhullása ellen.

A nagyhét, a nagyböjt utolsó hete, virágvasárnaptól nagyszombatig tart. A böjt még szigorúbbá válik, eljön az elcsendesedés időszaka. Nagycsütörtöktől a harangok is elhallgatnak. 

A nagypéntek a legmélyebb gyásznap, amikor a Megváltót keresztre feszítették. Nincs vigadozás, az étrend itt a legszigorúbb, tipikus étel az üres (hús nélküli) bableves és a mákos tészta.

Nagyszombat még mindig a csendé, hiszen Jézus teste a barlangsírban volt, de ez a nap már magában hordozza a feltámadás ígéretét.

Körmendi Mária